Márki-Zay Péter, az előválasztás győztese arról beszélt, hogy a magyarok 1956-ban megunták a lehallgatást, megfigyelést, koncepciós pereket, orosz befolyást, és „ebből lett elegünk nekünk is most”. Ezután tapsot kért a magyar fiataloknak, „akikben minden reményünk van”.
– mondta.
A forradalom a kicsik forradalma volt, akik felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk,
Márki-Zay szerint Magyarország végre szabad ország lesz, ahol a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket, mert „abban nincsen semmi szégyen”. Szerinte ma belépni a Fideszbe olyan, mint ’89-ben belépni a Munkásőrségbe: vállalhatatlan.
Karácsony Gergely szerint
Készülünk a forradalmunkra, hogy beteljesítsük 1956. október 23. és 1989. október 23. üzenetét is, a köztársasági eszme születésnapja volt a nap
– mondta a főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP volt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki nagygyűlésen.
Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje szerint Göncz Árpádnak igaza volt, amikor azt mondta, 1956 mindenkié, bár
„azóta sokan próbálták megfosztani ’56-ot a tiszta emlékétől”. Dobrev szerint ezeket a szavakat azok úgysem értik, akik a Karmelitában ülnek, vagy az Andrássy út másik felén, a Békemeneten ünnepelnek épp.
Fekete-Győr András úgy fogalmazott:
„Kiemeljük a fideszeseket a hazugságkaranténból, sokuknak ki fog nyílni a szemük, rájönnek, hogy először szavazhatnak egy valóban keresztény-konzervatív, a haza sorsát minden elé helyező jelöltre, Márki-Zay Péterre”,
Jakab Péter ismét erősen fogalmazott. Ő arról beszélt, hogy 1956-ban orosz tankok érkeztek keletről, ma orosz hitel.
„Mi vissza fogjuk adni a kisemmizett nemzetnek mindazt, amit a nemzettől elvettek. Nem csak a földeket és a gyárakat, de a hitet. Hogy van élet a Fideszen túl, sőt, ott kezdődik csak igazán”,
– mondta.
